Itt olvashatjátok a Terminál tervezőjével, Zepkó Ferenccel készült interjú második részét, amelyből megtudhatjátok, milyen esztétikai szempontokat tartott szem előtt az építész, hogyan viszonyul az épületet ért kritikákhoz, zavarja-e a MÁV-os rész lepattantsága, és hogy fogja-e látogatni a bevásárlóközpontot.
K: Sok környékbeli fél a megnövekedett forgalomtól.
Nagy gondunk volt a tervezésnél, hogy hogyan lehetne a Vak Bottyán utcát tehermentesíteni. Mi ezt csak úgy tudtuk elképzelni, hogy a teherautók ne a Vak Bottyán utca lakóit boldogítsák, ezért megpróbáltuk az egész terhelést a Lehel útra és hátul egy új feltáró útra, egy szervíz útra áthelyezni.
A kamionforgalmat hátulra vezettük, és bevittük az épület alá, olyan volumenű, méretű szerkezetek keletkeztek emiatt, hogy inkább hídgerendáknak mondhatók és nem épületszerkezeteknek. Ugyanis ahhoz, hogy ezek a kamionok itt forgolódni tudjanak, általában 30 méteres terek kellenek.
K: A zöldterületek is kulcsfontosságú részei voltak ennek az épületnek, már csak azért is, mert a helyén BKV pálya meg kiserdő voltak. Ha jól tudom, ez is változott a tervek során.
V: Így van. A legjelentősebben úgy tudtuk növelni a zöldterületet, hogy 15 méterrel beljebb húztuk a homlokzatot a Vak Bottyán utca oldalán az épület 100 méteres hosszán. Így egy elég nagy zöld felület került a terepszintre az eredeti tervekhez képest. Ezzel a 15 méteres homlokzati hátrahúzással, és a 10 méteres visszahúzással az OBI épületnél, valamint azzal, hogy a Sibrik-híd - Vak Bottyán csomópontban kialakul egy nagy méretű közpark, sokkal több zöldfelületet tudtunk terepszinten megvalósítani, mint amikről a kiinduló tervek szóltak.
A tetőfelületeken 15%-os felületarányban, legalább félméteres földtakaró alkalmazásával kell kialakítani a zöldfelületeket. Ehhez tudni kell, hogy általában a zöld tetőket 15 cm-es rétegvastagsággal telepítik. Én bízom benne, hogy ez a félméteres földtakaró, hosszú távon biztosítja azt, hogy a növények nem fognak kiszáradni, és gondozásuk sokkal kevésbé lesz problematikus, mint esetleg egy 10-15 cm-es földtakaró vastagság esetén lenne. Tehát itt a tetőn létrejöhet futópálya, sétálóutak, vagyis olyan plusz szolgálatások, amik parkszerűvé teszik a tetőfelületeket. Tudomásom szerint épül majd egy kis méretű futballpálya, hallottam kalandparkról is, mászófalról, tehát rendkívül sok olyan lehetőség van még, ami majd az itt élők igényéhez igazítva növelheti e térnek a hasznosságát.
K: Egy ilyen épület tervezésekor milyen esztétikai szempontok vannak szem előtt?
Mi inkább a hagyományokhoz nyúltunk vissza, mert Magyarországon volt hagyománya a téglaépítészetnek. Jellemző a külföldi példákra, vagy Magyarországi példákra is, hogy a téglaburkolat általában tartós és kevésbé avul, mint más épületek. Szempont volt a költségtakarékosság is, de emellett próbáltuk az épület tartósságát pont ezzel a téglaburkolattal megadni.
A másik nagyon jó anyag a titáncink lemez, aminek alkalmazásával talán sikerült annyira megtörni a homlokzatot, hogy ne legyen olyan unalmas, mint egyébként egy ipari épület, vagy egy sima, semmi funkcióval el nem látott kereskedelmi épület.
Nagyon sok bevásárlóközpont "befelé fordul", kifelé általában nem akarnak mutatni semmit, mert a vásárlók számára a kereskedelmi utca az épület belsejében van. Nekünk ezt olyan módon sikerült valamelyest feloldanunk, hogy az úgynevezett főtér környezetében az összes földszinti üzlet külső portállal kapcsolódik a főtérhez, és ezen a védett, délkeleti tájolású területen, ha kiülős cukrászdák, kávézók nyílnak majd, akkor így nem csak egy befelé forduló kereskedelmi központ marad, hanem a tér irányába térkapcsolattal rendelkező épület.
A Vak Bottyán utca irányába is igyekeztünk üzletek portálját megnyitni, ami a városi utca hangulatát adná vissza. Mindez az óratorony környékén jobb és baloldalt alakul ki, remélem, hogy tényleg így fog működni. Jó irányba mutat, hogy jó pár üzletnél olyan típusú nyílászárókat kértek, amik lehetővé teszik a homlokzat megnyitását a köztér felé. Tehát a bérlők is úgy gondolják, hogy a kifelé nyitással bekapcsolódnának a város életébe.
K: Olvastam egy 2006-os beszámolót az építészfórum.hu-n, hogy sokkal izgalmasabb épületet vártak volna. Urbanisztikai blogokban is jelentek bírálatok, krititkák.
V: Lehet valakinek ilyen a véleménye. Mi hagyományos anyagokkal úgy kívántuk a homlokzatot kialakítani, hogy maradandóságot képviseljen. Elsősorban nem úgy szeretnénk megalkotni egy házat, hogy 1 évig modernnek legyen mondható, második évben már mindenki számára unalmas, a harmadik évben meg már mindenki utálja. Ami véleményem szerint több modern épületre jellemző.
Úgy gondolkodtunk, hogy lesz éppen elég csillogás a kereskedelmi egységek miatt, számos cég akarja fölrakni a reklámtábláját, és ezek pont elég vibrálást visznek az épülethomlokzatra, ezért inkább szerettünk volna egy visszafogott, nyugodt homlokzatot teremteni ehhez a kereskedelmi funkcióhoz. És a fő szempontunk valóban az volt, hogy lehetőleg 10-20 év múlva se utáljuk ezt az épületet. Sajnos pont a Kővári-féle épület mutatta meg, hogy hiába fantasztikus az a létesítmény, amit megtervezett, ha egyszerűen az anyagok tartóssága nem megfelelő, akkor bizony lepusztul. Mi most úgy gondoltuk, hogy a téglaburkolat lesz az, ami a tartósságot biztosítani tudja. És úgy érzem, hogy a tégla is lehet a 21. század anyaga, ami ez esetben megtámogatja arculati koncepciónkat.
K: Azt nyilatkozta korábban, hogy magában a pláza részben, ahol a vásárlás történik, egyszerűbb lesz a közelekedés. Ez azt jelenti, hogy nem kell keringeni ahhoz, hogy egy mozgólépcsőn lemenjünk, mint más plázákban?
Igen, itt ez is szempont volt. Ez ütközhet a kereskedelmi elvekkel, de az igazság az, hogy egy idő után az emberek úgy is úgy használják a plázát, hogy igenis tudják, hogy melyik üzletet veszik célba. Az, ha 300 métert még gyalogoltatom, amíg eléri a lépcsőt, nem biztos, hogy barátságos gesztus. Persze annyiból volt szerencsésebb helyzetünk, hogy mivel ez elsősorban egy tömegközlekedési csomópont, ezért elfogadottabb volt az, hogy itt elsősorban az egyszerűségre kell törekedni és hogy az épületben minél áttekinthetőbben tudjon mozogni a kedves közlekedő. Szinte minden sarokban vannak olyan lépcsők, liftek, amiken bármelyik percben el lehet hagyni az épületet. A buszpályaudvar kapcsolási tengelyein keresztül is el tudja hagyni bárki a területet, nincs bekényszerítve az üzletek közé. Köztéren keresztül, buszpályaudvaron keresztül nyugodtan haza tud menni.
És ha már ez szóba került, ne feledkezzünk el a személygépjármű forgalomról se. A Ferihegyi út felé eső tömbben három szinten P+R parkoló lett kialakítva. Egy a föld alatt, kettő pedig a föld fölött. Három szinten, 330 gépkocsi P+R parkolását oldottuk meg, és a parkolónak közvetlen kapcsolata van a buszpályaudvarral, tehát bárki rövid úton el tud jutni a metrómegállóhoz, vagy a buszpályaudvarhoz, vagy be tud jutni a kereskedelmi létesítménybe.
K: Ön fogja látogatni a plázát?
Biztos fogom látogatni. Az ember szeretné lemérni, hogy amiket elképzelt, azok a valóságban hogyan működnek. Például valóban az az 1000 ember el tudja hagyni a metróállomást, olyan ütemben, ahogy mi elképzeltük?
K: Még nincs teljesen kész ez a pláza, de látható egy csomó dolog. Ez milyen érzés a tervezőnek?
V: Mi sajnos látjuk a kompromisszumokat is, amit az átlag látogató nem fog észrevenni soha. Azokat az elmaradó elképzeléseinket, amelyek nem valósulhattak meg. De ez ilyen szakma.
K: Az zavarni fogja, hogy van egy új épület, és ott van mellette a pusztuló MÁV-os rész? Ráadásul születésüktől fogva össze is vannak kapcsolva.
V: Igen, teljesen összeépült. Természetesen nagyon zavar. Főleg az zavar, hogy tudom, hogy voltak próbálkozások, hogy egy időben valósulhasson meg a kettő. Tehát nem lett volna képtelenség, hogy megújuljon a MÁV oldal is. Én bízom benne, hogy akár talán európai uniós pénzből is sikerül megvalósítani a MÁV rekonstrukciót és akkor nem lesz ilyen égbekiáltó az ellentét. De a legjobban az zavar, hogy az akadálymentesítési projekt nem tudott végigfutni. Amíg egy mozgólépcső működik és nem szakad le, addig ugye működik, maximum ronda. De az, hogy valaki egy kerekes székkel félig el tud jutni a helyszínre, de a másik oldalon meg nem tud lejönni, az sokkal problémásabb és megszívlelendő, hogy érdemes lenne pénzt áldozni rá, hogy teljeskörű lehessen a rekonstrukció.
